Rólunk

RÓLUNK:

Nevünket - a földrajzi elhelyezkedésünk okán - a Duna bajai mellékágától, Sugovicától kölcsönöztük, mely elnevezés a szerelmes leány, Súgó Vica balladájához kötődik. Van azonban egy kulturális magyarázata is a Sugovica szónak, ez pedig az, hogy a régi időkben a vízre jártak le az itt lakó sokacok és bunyevácok mosni, mitől is a víz koszos lett, ez horvátul annyit jelentett: "šugava voda" (azaz zavaros víz). E szavak összeolvadásából maradhatott meg a Sugovica elnevezés. Bárhogy is legyen, e név örök...

Egyenesen a halászlé fővárosából, foltból, cérnával varrt barátságok körét találod...

2017. november 8., szerda

TÁSKÁKS KEDD I.

Kedves  Érdeklődők!

Fogadjátok szeretettel e vidám beszámolót Kristóf Ágitól, a tegnapi táskás foglalkuzásunkról:




Táskavarrás november 7.

 
A Nagy októberi Szocialista Forradalom „ünnepének”  100. évfordulójának napjára esett a mai foltvarró napunk. Sokunkkal ünnepeltették kötelezően ezt a napot az iskoláinkban. 
Ma már nem divat emlegetni ezt a napot- sőt!...

Nekem még is ünnep volt ez a mai nap. 
Mindig várom az alkalmat, hogy találkozzam veletek kedves FOLTVARRÓ lányok, asszonyok! 
A mai alkalomra megbeszélt téma a csanádi napon tanult egyik táska volt. 
Azt a táskát akkor Ilon és Klári készítette el a csoportunkból. A mai napon Ilon volt a tanítónk. 

Viszonylag korán érkeztem. Akkor már sokan szorgoskodtak. Még többen beszélgettek, de sokszor azt is kell. Magdi szerint a szánkkal is kell varrni. Matild néni KELL MÉG SÜTIJE, a mai napon is kiválóan sikerült, el is fogyott, mind egy szálig- az az falatig. Köszönjük!!!

Hárman vettük komolyan a feladatot. Katica kicsit nehezen kezdett- elszabta,- de annál jobban belejött, majdnem kész lett a táskája. Poppné Zsuzsi erős kezdése után a finis is jól sikerült, szinte kész táskával tért haza, még a pillangó mintája is úgy jött ki, mintha egybe szabta volna ki az anyagot.  Munkájának teljes befejezését csak az idő gyors múlása akadályozta. De kedvét nem szegte semmi, "ma éjfélre befejezem!" felkiáltással hagyta abba a varrást. 

Ilyen sokáig még nem maradtunk, fél 8-ig voltunk. 
Sajnos Klári gyorsan elment, de Ilon a végsőkig kitartott és rendületlenül szaladgált közöttünk és segített. Amiben kellett, bontani, szabni, varrni, vágni. Ő már kiküszködte ezt a táskát egyszer, most a praktikáit is megosztotta velünk. 

Én a steppelést otthonra hagytam, most a táska külsejét készítettem el. Már ami kész lett belőle. Új talpakat is kipróbáltam. Nagy örömmel! A végén a gépem megunta a munkát és az alsó szál gubancolódni kezdett,  na akkor abbahagytam: majd legközelebbi keddi találkozásunkkor befejezem.... 

Nem kellett megerőszakolnunk magunkat a jókedvű beszélgetésért. Jókat röhögtünk.
Előkerültek mai aktuális témák, érdekes,  pikáns anekdoták a hamvas leánykorunkból, és előző esti színházi élményeinkről is szó esett. 

Ez is igazi örömvarrás volt. A magunk szórakoztatására és saját örömünkre. Mind a hárman pillangós anyagokat használtunk. 
A lepkék szálltak, mi pedig szárnyaltunk. Jó hangulatú napunk volt. Várom a következőt!

Következnek Kovács Ilon fotói az alkalomról:

Matild néni alkotott egy zseníliás párnát


Katica még mindig élvezettel szalaghímez, íme az eredmény

A táskaalkotók elmélyülve dolgoznak.....

Katica táskájának elkészültségi foka

Ági táska-külsője

Poppné táskája, ameddig elkészült.

Hamarosan ismét tali! 
:)

2017. október 27., péntek

Két kedd, október 10-e, és október 24-e

Sziasztok!

Két foglalkozásunkról készült a beszámoló, fogadjátok szeretettel Poppné Zsuzsi sorait.
A fotókat Kovács Ilon készítette. Örülök mindig, ha aktívan részt vesznek tagjaink a blog alakulásában, köszönet érte NEKTEK!




A mai összejövetelünk is a szokásos módon jó hangulatban telt. 
Ugyan nagy dolgokat nem alkottunk, de néha ilyen délután is kell, amikor élményt, tapasztalatot cserélünk.
Ma is kíváncsian nézegettük hogy ki mit varrt otthon az elmúlt találkozásunk óta. Előző kedden Sáriné Magdival a zsenília technikát tanultuk, ennek kapcsán hozták a szorgalmas tagok az elkészült munkáikat:

Margó nagyon klassz nesziket készített:


Ilon az alábbit gondolta munkájáról: "már látom, milyen jó szolgálatot tesz a zsenília technikával készült fogantyúm, ha veszem ki a sütőből a csülök pékné módra című menüt!" :)


Matild néni párnát készített - képet hamarosan pótolunk.... 

Magdink megmutatta, hogy érdemes különböző mértani vonalakkal dolgozni és sokféle minőségű anyagot rétegezni egymás alá...

Első napirendünk egy tájékoztató volt - megbeszéltük, hogy az év hátralévő részében mikor tudunk összejönni és miket szeretnénk varrni, és milyen feladataink vannak még.

Október 14-én varrós csapatunk  jó néhány tagja részt vett az érsekcsanádi keresztény foltvarró napon. Megbeszéltük hogy itt mindenki mást varr és majd átadjuk egymásnak a szerzett tudást szabásmintákat. Én izgatottan vártam Klárika és Ilon által készített táskát. Nagyon nagy sikere volt a táskának, így meg is beszéltük hogy legközelebbi varrós napon Ilon megtanítja nekünk.

Hiányzott nagyon a mindig velem szemben ülő Katica és mellőlem Kovácsné Marika - tudjuk, családi okok miatt nem tudtak jönni, de akkor is hiányoztak....

Ők is nagyon ötletes munkát készítettek Csanádon amit reméljük legközelebb bemutatnak, és  meg is tanulhatjuk Tőlük.

A mai napon még részesei lehettünk egy nagyon érdekes előadásnak amit egyik tagunk, Nóri tartott. Nóri elvezetett bennünket a színek világába. Bemutatta a színek hangulatát hatását. Számomra érdekes volt, amit Nóri mondott: ha minden színt összekeverünk akkor szürkét kapunk.
Itt szeretném megköszönni Kupsza Nórinak a lelkiismeretes pontos felkészülést.
KÖSZÖNJÜK  NÓRI!






A mai napon terveztük még a saját kitűzőnk megvarrását amit Margó előkészített. Volt, aki elkezdte de én hazavittem és otthon pillanatok alatt megvarrtam papírra varrás technikával, amit én egyre jobban kedvelek.
Befejezésül szeretném megjegyezni hogy Matild néni sütije és pogija most is nagyon finom volt. Köszönjük  Matild néni!

Poppné Zsuzsa

Még egy dolog amit érdemes lesz varrnunk majd tavasszal - Körmendiné Ibolya dolgozik otthon és valami számunkra is új szépséget alkot Gombocz Ági 60 fokos sablonjával, íme az előzetes, és nagyon várjuk a folytatást! Hajrá Ibolya! :)


ARita

2017. október 17., kedd

2017. OKTÓBER 14-E, VARRÓS NAP ÉRSEKCSANÁDON, II. RÉSZ

És következik Kristóf Ági beszámolója ugyanarról a napról, a másik teremből :)
Fogadjátok szeretettel!



Érsekcsanádon szorgoskodtunk




Nagy örömmel és várakozással készültem erre a napra. A Sugovicások közül, aki már volt ezen a rendezvényen, olyan lelkesen beszélt róla, hogy elhatároztam, jól kell sikerülnie ennek a napnak. 
Előző este összekészítettem a szükséges eszközöket, kellékeket. Bár a témákat tudtam, mégsem volt elképzelésem, hogy mit is akarok majd készíteni. Meglepetést akartam!


Amikor odaértem, kedves mosolygós hölgy fogadott, a férjem kérdezte is, hogy engem várnak? Bár a vendégvárót nem ismertem, mégis régi ismerősként köszöntött és invitált. Úgy éreztem, igen, engem itt vártak! Már jól kezdődik, gondoltam...


Sok Sugovicással találkoztam. Szeretettel, örömmel üdvözöltük egymást. Bár 9 óra körül érkeztem, de ők már szorgoskodtak. 


A helyiek elmondása szerint 2009 óta szerveznek foltvarró napot, ahová a környező településekről, Bajáról, Mohácsról, Paksról érkeznek a varrni vágyók. A nap során több táska, terítő, eszközrendező vagy kézzel készíthető textil alma megtanulására, elkészítésére volt lehetőség ˝tanítók˝ segítségével.   

Két teremben összesen 6 asztalnál folyt a munka. Zörögtek a gépek csattogtak az ollók, halk beszélgetések közepette dolgoztunk. Mindenki választhatott kedve, tudásszintje, érdeklődése szerint.

Majdnem mindenki mást csinált. 

Magdi és Rita „tanítói” minőségben voltak jelen - mondjuk, ezt nem csodálom, a munkáikat viszont nagyon- asztalaiknál sokan megfordultak. A kis teremben Kovácsné Marika terítőt varrt. Én ennek neki sem fognék ez nekem magas. Sajnos a kész munkát nem láttam, de ahogy én őt ismerem, biztosan gyönyörű lett. 

Már alig várom, hogy láthassam. Ilon, Klári és Ibolya táskát varrt. Hát jobbnak láttam, hogy ha ennek sem állok neki, nagyon tetszett ugyan a minta, de nekem ez is bonyolultnak tűnt. Láttam, hogy sikerélmény ebből ma nem lesz, így önző módon hagytam, hogy ők kiküszködjék és én majd tőlük a letisztult fortélyokkal együtt majd később megtanulom. Azért az alap csomagot megvettem, természetesen a szép vörös füllel együtt. Mint tudjuk, lehet élni nélküle, csak nem érdemes. Most a vörös és a barna árnyalatai számomra a szerelem.


Én egy keretes kistáskát szemeltem ki magamnak. Táskám már rengeteg van, de ilyen még nincs! És azt is tudjuk, hogy a foltvarró a táskáját nem mossa, hanem varr másikat. Különben is táskából sohasem elég. Főleg, ha az ember lányának lányai vannak. A nap végén ki is derült, hogy ez mennyire igaz, ugyanis a kész táskámat a kislányom otthon elkunyizta.


Választásomban az is segített, hogy ennél az asztalnál már Katica és Dienes Zsuzsa is ott szorgoskodott. Katica kunyhó mintás géptakarót, Zsuzsa az én táskám nagytestvérét varrta meg. Én az anyagot ott a helyszínen vettem meg. Természetesen barna és vörös. Annyi anyagot vettem, hogy otthon a nagytestvér táska is kijön majd belőle. Így nekem is lesz új táskám. Az asztalunknál mindenki kész munkával tért haza. Közben mellém szegődött Ilonka, ő nem varrt, de nagyon jó hogy ott volt, mert segített a bontásba. Mert bontani azt kell, az nélkülözhetetlen egy munkánál. MarikaMama Mohácsról volt a mi tanítómesterünk. Nagy türelemmel magyarázott és olyan tanácsokkal látott el bennünket, amit sem a netről, sem könyvből nem lehet megtanulni. 



















Közben Rózsika is megérkezett, ő kézzel készített almákat varrt és szabott. Vatelin hiányában a kész alma majd otthon készül el. A mintát a füzetembe lerajzolta, majd mi is a klubban csinálunk ilyet. Amikor eljöttem Ilon még nem készült el a táskájával. Szerintem addig nem ment haza, amíg kész nem lett.


Rita asztalánál Poppné Zsuzsi, Révai Erzsike és Czughné Zsuzsa is szorgoskodott. Sajnos az ő kész munkájukat sem láttam, de már alig várom, hogy láthassam a műveiket!! 

Bár körülnézve megállapítottam, hogy az átlagéletkor 60+ volt, - ezen Rita tizenéves Annája sem tudott sokat javítani-, olyan lendületes, intenzív, szeretetteljes volt a hangulat, hogy az megindító. 

Délben ebéddel vendégeltek meg bennünket. Ott aztán volt minden, mi szem és szájnak ingere. Állva, ülve kenyeret, sülteket, bolti és házi sütit falva, mindenki jól lakhatott. Forró tea, kávé, víz volt roskadásig. Délután lelki táplálékként Csantavérről idelátogató foltvarró, Marika, az ottani lelkipásztor buzdító bibliai gondolatai hangzottak el. Nagyon megfogott az egyik gondolata:

 „ A szíved ajtaján csak belülről van a kilincs.”


Azt gondolom, hogy azon a napon, ott mindannyian kinyitottuk az „ajtajainkat”, kedves szóval, segítséggel, biztatással. Ha valakinek esetleg szüksége volt valamire, azonnal önzetlenül került elő a táskákból egy kis bélésanyag, olló, pont oda illő cérna, vonalzó. Ha otthon is maradt véletlenül valami, nem szenvedtünk hiányt semmibe. Csak így készülhettek el azok a saját készítésű textilalkotások, amiket hazavihettünk. S

Senki sem tért haza üres kézzel, volt tombola is, úgy gondolom arra nagyon odafigyeltek a szervezők hogy, mindenki számát kihúzzák. De nem csak azt vittük haza! Annál sokkal többet!

Kis emlék kártyát is kaptunk, az én idézetem a következő:

„ Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.”

Úgy gondolom nincsenek véletlenek! Szép és tartalmas nap volt. Köszönöm!





Kristóf Ági




 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...