Szeretettel köszöntünk benneteket, akik olvastok minket. Öröm lenne tudni, vajon hányan vagytok, tetszik-nem tetszik ami itt készül....
Ettől függetlenül mi ismét vagyunk, érdeklődéssel és örömmel, ismét kicsit idősebben - együtt-egymásért, és sokszor nagy céllal.
Megkezdődött a szeptember...előző alkalommal öszeraktuk a "tácrendünket", most pedig újult erővel, érdekes témákkal dolgozunk-szórakozunk a Foltkörünkben.
Fogadjátok szeretettel Kristóf Ági beszámolóját a keddi alkalmunkról.
A képeket Kovács Ilon készítette, már amennyit ideje volt az öltések közt :)
"Csodálatos
szalaghímzés"
Ezzel a címmel jelent meg egy szép, mutatós könyv, végre magyar
szerzőtől. Tavaly ismerkedtem meg ezzel a technikával, már akkor nagyon megtetszett
ez a mutatós munka. Andrási Ritától kölcsön is kaptam a könyvet - sajnos már nem
kapható!- és a szalaghímzés szerelem volt első látásra.
Már próbálkoztam többször is vele és
ajándékokat is készítettem ilyen technikával, de nagy öröm volt számomra a hír,
hogy egyik kedd a SZALAGHÍMZÉSÉ.
Margóka igen felkészülten oktatta a
munkafolyamat csínját-bínját. Nagyszerű munkák születtek!
Mindenkit biztatott,
segített. Szinte villámgyorsan mindenkinél ott termett, mi pedig mint a
kisdiákok csak kiabáltuk: Margóka segíts! Gyere, kérlek, mutasd meg! Egymásnak
is szívesen segítettünk.
Ugyan volt aki lazukált - én ezt szóvá is tettem,
viszont a végére egy újabb remek munka született! Szoktam, de most nem voltam
irigy, tetszett a saját munkám is, de mindenki különlegeset készített. Igazán
színes alkotások születtek. Mindenki ízlésének, színvilágának megfelelően
ALKOTOTT. Több munkáról meg tudtam mondani, hogy ki készítette.
Györgyi igen
gazdagon ellátott bennünket szalagokkal, szerintem sokan - én is-, szükségleten
felül is választottunk szalagot, mondván lehet élni nélküle, de nem érdemes.
Olyan
csend volt többször is a teremben, mint amikor a finom ebédet fogyasztja a
család. Csak a szorgos kezek munkáját láthatta volna az, aki beles akkor a terembe.
És a beszélgetések! Hogy hiányzik ez az emberi kapcsolattartási forma a
mindennapjainkból! Sajnos! Felmerültek problémák, érzelmek, fájdalmak. Végre ez
az a hely, ahol nem kell attól tartani, hogy kinevetnek, kibeszélnek,
elbeszélnek. Micsoda kincs ez! Az is ott volt közöttünk, aki nem lehetett ott!
Jóérzéssel, jó szívvel tudtunk beszélni, beszélgetni, másokkal és másokról!
Ezt is tudják azok a fránya szalagok.
Megnyugtatni, kikapcsolni, pedig önálló életet élnek, nem mindig akarják azt, amit
mi. De teszik a dolgukat és újra megszületett a csoda! Micsoda nap volt ez is!
Csodálatos!!
Egyik Tagunk, Maászné Zsuzsi, ugyan jelenleg nem tud velünk varrni, de otthon szorgoskodik, és kis formás dolgokat horgol, kitartása lenyűgöző...csak így tovább Zsuzsi, várunk vissza közénk!
Üdvözlettel: ARita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése