Rólunk

RÓLUNK:

Nevünket - a földrajzi elhelyezkedésünk okán - a Duna bajai mellékágától, Sugovicától kölcsönöztük, mely elnevezés a szerelmes leány, Súgó Vica balladájához kötődik. Van azonban egy kulturális magyarázata is a Sugovica szónak, ez pedig az, hogy a régi időkben a vízre jártak le az itt lakó sokacok és bunyevácok mosni, mitől is a víz koszos lett, ez horvátul annyit jelentett: "šugava voda" (azaz zavaros víz). E szavak összeolvadásából maradhatott meg a Sugovica elnevezés. Bárhogy is legyen, e név örök...

Egyenesen a halászlé fővárosából, foltból, cérnával varrt barátságok körét találod...

2017. november 8., szerda

TÁSKÁS KEDD I.

Kedves  Érdeklődők!

Fogadjátok szeretettel e vidám beszámolót Kristóf Ágitól, a tegnapi táskás foglalkozásunkról:




Táskavarrás november 7.

 
A Nagy októberi Szocialista Forradalom „ünnepének”  100. évfordulójának napjára esett a mai foltvarró napunk. Sokunkkal ünnepeltették kötelezően ezt a napot az iskoláinkban. 
Ma már nem divat emlegetni ezt a napot- sőt!...

Nekem még is ünnep volt ez a mai nap. 
Mindig várom az alkalmat, hogy találkozzam veletek kedves FOLTVARRÓ lányok, asszonyok! 
A mai alkalomra megbeszélt téma a csanádi napon tanult egyik táska volt. 
Azt a táskát akkor Ilon és Klári készítette el a csoportunkból. A mai napon Ilon volt a tanítónk. 

Viszonylag korán érkeztem. Akkor már sokan szorgoskodtak. Még többen beszélgettek, de sokszor azt is kell. Magdi szerint a szánkkal is kell varrni. Matild néni KELL MÉG SÜTIJE, a mai napon is kiválóan sikerült, el is fogyott, mind egy szálig- az az falatig. Köszönjük!!!

Hárman vettük komolyan a feladatot. Katica kicsit nehezen kezdett- elszabta,- de annál jobban belejött, majdnem kész lett a táskája. Poppné Zsuzsi erős kezdése után a finis is jól sikerült, szinte kész táskával tért haza, még a pillangó mintája is úgy jött ki, mintha egybe szabta volna ki az anyagot.  Munkájának teljes befejezését csak az idő gyors múlása akadályozta. De kedvét nem szegte semmi, "ma éjfélre befejezem!" felkiáltással hagyta abba a varrást. 

Ilyen sokáig még nem maradtunk, fél 8-ig voltunk. 
Sajnos Klári gyorsan elment, de Ilon a végsőkig kitartott és rendületlenül szaladgált közöttünk és segített. Amiben kellett, bontani, szabni, varrni, vágni. Ő már kiküszködte ezt a táskát egyszer, most a praktikáit is megosztotta velünk. 

Én a steppelést otthonra hagytam, most a táska külsejét készítettem el. Már ami kész lett belőle. Új talpakat is kipróbáltam. Nagy örömmel! A végén a gépem megunta a munkát és az alsó szál gubancolódni kezdett,  na akkor abbahagytam: majd legközelebbi keddi találkozásunkkor befejezem.... 

Nem kellett megerőszakolnunk magunkat a jókedvű beszélgetésért. Jókat röhögtünk.
Előkerültek mai aktuális témák, érdekes,  pikáns anekdoták a hamvas leánykorunkból, és előző esti színházi élményeinkről is szó esett. 

Ez is igazi örömvarrás volt. A magunk szórakoztatására és saját örömünkre. Mind a hárman pillangós anyagokat használtunk. 
A lepkék szálltak, mi pedig szárnyaltunk. Jó hangulatú napunk volt. Várom a következőt!

Következnek Kovács Ilon fotói az alkalomról:

Matild néni alkotott egy zseníliás párnát


Katica még mindig élvezettel szalaghímez, íme az eredmény

A táskaalkotók elmélyülve dolgoznak.....

Katica táskájának elkészültségi foka

Ági táska-külsője

Poppné táskája, ameddig elkészült.

Hamarosan ismét tali! 
:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...